2013. december 17., kedd

Ideggyógyászati Szemle - 2013;66(11-12)

Ollózva egy nem régiben megjelent Elit Med-es cikkből:
 
KEZELÉSI LEHETÔSÉGEK A PARKINSON-KÓR
ELÔREHALADOTT STÁDIUMÁBAN

TAKÁTS Annamária, NAGY Helga, RADICS Péter, TÓTH Adrián, TAMÁS Gertrúd
Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest


"A Parkinson-kór lefolyása során elkülöníthető a betegség
elôrehaladott és késôi stádiuma. Az elôbbi szakaszban a
levodopakezelés jelentôsen javítja a betegek motoros tüneteit,
azonban a kezelés szövôdményei, elsôsorban a motoros
fluktuáció és a dyskinesiák nehezítik a betegek gondozását.
A késôi stádiumban levodopára nem reagáló motoros tünetek,
kínzó nem motoros tünetek, dementia, pszichotikus tünetek
jelennek meg, a betegek gyakran intézeti ellátást igényelnek.
Az elôrehaladott stádiumban mûszeres, „device-aided” kezelési
lehetôségek állnak rendelkezésre, melyek alkalmazásával
jobban javítható a betegek életminôsége, mint a legjobb
per os terápiával. Ezek az apomorfinpumpa, a
levodopa carbidopa intestinalis gél és a mély agyi stimuláció.
A terápiás terv felállításánál fontos szempont „a
megfelelô terápia, a megfelelô betegnek, a megfelelô
idôben” elv alkalmazása."


"A degeneratív idegrendszeri betegségek száma az
egész világon, így Európában is drámaian növekszik.
Az Európai Agytanács (European Brain
Council) felmérése alapján Európa 28 országának
(az Európai Unió, valamint Izland, Norvégia és
Svájc) mintegy 466 millió lakosa közül 127 millióan
– a lakosság több mint egynegyede! – szenvednek
legalább egy központi idegrendszeri betegségben.
Ezen betegségek éves költsége 386 billió eurot,
ami 829 euro-t jelent egy európai lakosra számítva.
A Parkinson-kór mint a második leggyakoribb
degeneratív idegrendszeri betegség (az Alzheimerkór
az elsô) jelentôsége nemcsak egészségügyi,
hanem szociális, társadalmi és gazdasági szempontból
is rendkívül nagy. A betegség gyakorisága ma
már 200–400/100 000 lakos. Európában jelenleg
1 200 000 Parkinson-beteget tartanak nyilván,
2040-re ennek a kétszeresével számolnak1.
A Parkinson-kór oka ismeretlen. Genetikai és
környezeti tényezôk együtt tehetôk felelôssé a kialakulásáért.
Az agyban a substantia nigrában és
más agytörzsi idegsejtcsoportokban zárványok,
Lewy-testek mutathatók ki."


A teljes cikk itt található:

http://www.elitmed.hu/kiadvanyaink/ideggyogyaszati_szemle/kezelesi_lehetosegek_a_parkinson_kor_elorehaladott_stadiumaban_11719/

2013. november 25., hétfő

Egy kis érdekesség Michael J. Fox Alapítványának oldaláról



 A diszkinéziát, vagyis az akaratlan mozgásokat, túlmozgásokat gyakran a Parkinson kór egyik tünetének tekintik, de valójában ez a Parkinson gyógyszeres (levodopa, dopamin agonisták) kezelésének egyik mellékhatása. Sok páciens olyan legyengítőnek találja a diszkinéziát, mint magát a betegséget.
(A mozgással kapcsolatos korai klinikai tünetek közül a disztónia, vagyis a mozgáskoordinációs zavar többek mellett az, ami jellemzően a Parkinson kór egyik elő jele.)

A MJFF elérte ezt a mérföldkövet, amikor résztvevőket keresett a diszkinézia kezeléséhez. A diszkinézia akaratlan mozgás, ami a dopamin gyógyszer (levodopa) hosszútávú szedésének a mellékhatása. Jelenleg a legjobb gyógyszer a diszkinézia kezelésére az amantadin. Egy nemrég preklinikai modelleken végzett tanulmányból kiderül, hogy egy könnyen elérhető gyógyszer, a topiramate, az amantadinnal keverve hozzájárult a diszkinézia kezelhetőségéhez. Valójában a topiramate és az amantadine kombinációja hasznosabbnak bizonyult, mint ezek külön-külön, a mellékhatásukat is figyelembe véve.

(A fordításért köszönettel tartozom Fekete Nellinek!)

https://www.michaeljfox.org/foundation/news-detail.php?study-enrolling-to-test-combination-of-topiramate-and-amantadine-in-treating-dyskinesia&utm_source=social&utm_medium=facebook&utm_content=researchnews&utm_campaign=clinicaltrial&s_src=clinicaltrial&s_subsrc=facebook

2013. november 23., szombat

Félembernyi Bogyó...



Érdekességképpen megosztanék veletek egy - táplálkozási grafikonok ihlette – becsült kimutatást az általam közel 10 év alatt elfogyasztott/megzabált anti-Parkinsonos gyógyszerek mennyiségéről:
Összes mennyiség csak és kizárólag az antagonista és a levodopát tartalmazó gyógykészítményekből: kb. 50-60 kg
Csak ezekre a típusú gyógyszerekre ez idáig elköltött kisebb fajta vagyon: Kb. 550-600 000 ft.

Bajeg! Ez van!



 Ennyi! Innyi! Jóberúgnyi oszt hömbölögnyi! :D


2013. november 11., hétfő

"Vissza a jövőbe!" - Parkinson kór vs. munkahely

Eredeti poszt: Parkinson kór vs. munkahely
"Jó reggelt Mindenkinek!
 
Szeretném megkérdezni a véleményeteket, a parkinson kór és a munkahely, illetve munkatársak egymáshoz való viszonyáról. Az Én munkahelyemen kevesen tudják - csak a legkedvesebb kollegáim és a közvetlen főnököm -  hogy parkinson kóros vagyok. Nem a szégyen tart vissza attól, hogy másnak is elmondjam csak a munkahelyemet féltem. Az igazság az,  akik régebb óta ismernek, látják, hogy nem kerek valami, de legalábbis eddig még nem tették szóvá. Nem akarok dicsekedni a betegségemmel, de aki rákérdez annak szívem szerint elmondanám. Nekem nincsen tremorom (remélem nem is lesz) de a mozgás lassulását sokan észreveszik.
 
Kedves sorstársak nektek már volt ilyen vagy ehhez hasonló problémátok?
 
Abban is érdekel a véleményetek, hogy ha új munkahelyre mennék (nem önszántamból) ott megmondjam a betegségem vagy ne?
 
Ha van tapasztalatotok, véleményetek kérlek írjatok.
 
Köszönöm: Szi72"
 
 
A válaszom (kommentem):
 
Kedves Szi72!
 
Anno a munkahelyemmel kapcsolatban nálam egyszerű volt a helyzet. Amint kiderült 2004-ben a főnököm előtt a betegségem - ugyanis nem titkoltam el -, a góré nem csinált különösebb gondot magának belőle: diplomatikusan kirúgott. :( Tanulva az előzőekből, éppen ezért a következő melóhelyeimen már a felvételi meghallgatások alkalmával eltitkoltam a Pk.-t, egészen addig, amíg rá nem jöttek (jellemzően legelőször az üzemorvos), hogy valami nem a rajz szerint van a mozgásomban (tremor tekintetében szintén zenész :D ).
 
A történethez hozzátartozik, hogy 1997- óta területi képviselőként (SLEP túrában) kerestem a család kenyérre valóját, tehát havi szinten 4-5000 km-t kellett többnyire kisteherautóval levezetnem; nem is beszélve az említett munkához szorosan kapcsolódó raktári teendőkről, amibe természetesen a kemény fizikai munka is beletartozott (Élelmiszer kereskedelmi cégek: Pepsico, Delforg, Novaco Lay's, Győri keksz, valamint Szerencsejáték szervező cégek stb. stb.) Többek között, amiért korrektül megfizették, szerettem az üzletkötői munkát.
 
A végkifejlet aztán minden esetben ugyanaz a dráma lett, mint 2004-ben, vagyis repültem. Persze a felmondás oka szokás szerint sohasem a Pk.-om volt... Miután több melóhelyen is hosszabb, rövidebb ideig „szerencsét próbáltam” 2007-ben aztán az utolsó, még "egészségesen" eltöltött munkahelyemen már megelőztem a munkáltatómat és én mondtam fel saját magam, amit aztán még ugyanebben az esztendőben a leszázalékolásom követett (sajnos!)
 
Azóta nem csupán a Pk.-al küzdök, hanem kezdetben évenként, később 3 évenként az azóta többször is megváltozott "rokkantosítási" törvények megalkotóival és a szájbatekert nyugdíjbiztosítóval is.
 
Jelenleg - közel már 4 esztendeje - nem rehabilitálható, megváltozott munkaképességű humanoid robotként (2011-ben DBS műtét) napi 4 órában iskolatitkári munkát látok el egy halmozottan sérült gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógia intézményben, a 2007- et követő átmeneti időszakban megszerzett szakképesítésemnek köszönhetően rendszerinformatikusként. Ahol természetesen már nem kellett és a mai napig nem kell eltitkolnom a betegségemet, amit lassan 10 év betegséggel a hátam mögött és az agyi pacemakeremmel természetesen már el sem tudnék.
 
Halkan jegyzem csak meg, - magunk között maradjon - annak ellenére, hogy sohasem vártem el, vagy kértem pozitív diszkriminációt, azzal kell, szembesüljek: néha a jelenlegi főnököm sem minden esetben veszi figyelembe a Pk. tüneteiből eredő "korlátozó tényezőimet", amelyeket egyébként a legutóbbi 3 évre kiadott orvosi (rehabilitációs) bizottság által írásba foglalt alkalmazhatósági szakvélemény is tartalmaz. :(
 
Amiért eredetileg klaviatúrát ragadtam, az az volt, hogy fenti poszt témájához kapcsolódóan ajánljam neked (és minden sorstársamnak, aki még esetleg nem olvasta) az ismert színész Michael J. Fox 2002-ben megjelent "Szerencsés Ember" című, nem éppen korszakalkotó színvonalon megírt önéletrajzi könyvét (de azt gondolom nem is a formailag igényes műalkotás volt Michael elsődleges célja), amely nekem anno rengeteg erőt adott a folytatáshoz a Pk. elleni háborúban.
 
Annyira hálás voltam a lélekerősítő, bátorító szavakért, hogy levélben köszöntem meg a "Vissza a jövőbe" című filmtrilógia (sci-fi komédia) főhősének. (A válaszlevél egyébként az USA-ból 2004-ben 1 hét alatt meg is érkezett, ami akkoriban bőven túlszárnyalta a Magyar Posta belföldi postafordultát. :) )
 
Legvégül, Misivel ellentétben nem ringatom magam illúziókba a napi szintű állapotváltozásaimmal kapcsolatban. Egyszerűen megpróbálom elfogadni a drámai valóságot….. ami természetesen a mai napig nem sikerült teljes mértékben.
 
Azoknak az embereknek a véleményét osztom, akik azt tartják – még annak ellenére is, hogy közhelynek számít -, ha háborút nem is, de csatákat megfelelő hittel és kitartással igenis meg lehet, sőt meg is kell nyerni, hiszen az ember egyszeri, megismételhetetlen életében minden egyes pozitívan, talán fogalmazhatok úgy, boldogan eltöltött másodperc kell, hogy számítson, hiszen azokért a boldog pillanatokért, amelyek, mintegy a boldogság folyamatát képezik azt gondolom érdemes harcolni a végsőkig!
 
Elnézést az újabb virtuális szájmenésért, de ez meg már a DBS (pozitív vagy negatív? - döntse el mindenki saját maga) mellékhatásának tudható be. :)
 
Ennyi! Innyi! Jóberúgnyi! Oszt hömbölögnyi!
 
Üdv! BenMar / Balázs
 
 
Ne add fel szívem!
Mindig el kell kapni
Ki feléd nyúl, az utolsó kezet,
A harcot feladni
Nem szabad, hisz az jóra nem vezet.

Mindig meg kell látni
Fényeit a megértő szemeknek,
Muszáj talpra állni,
Hinned kell, hogy téged is szeretnek!

Mindig ki kell szűrni
Zajokból az imát, mi érted szól
Néha el kell tűrni
A fájdalmat, azt is, ha nem vagy jól!

Reményed ne add el
Ördögnek, véle ne köss üzletet,
Fáklyádat ne oltsd el
Ha gonosz támadja meg tüzedet!

Kérlek ne rohanj el,
Egyszer úgyis elvisz majd Istened,
Sorsodat fogadd el,
Látod, itt vagyok én is még veled!
"Először nem vesznek tudomást rólad, aztán kinevetnek, aztán harcolnak ellened, aztán győzöl." Gandhi
 

2013. november 9., szombat

Az élet, mint tanítómester

Az elmúlt 10 év során megtanultam: Ha bármilyen gyógyíthatatlan betegségben szenvedünk vagy fogyatékkal élünk minden esetben csak magunkra vagy maximum a közvetlen környezetünkre (ha egyáltalán még van ilyen) számíthatunk! A többi mind hamis propaganda, hazug kampány! Esélyegyenlőség csak szóban létezik! Undorítónak tartom mások nyomorúságából bármilyen módon profitálni!
 
Ennyi! Innyi! Jóberúgnyi! Oszt Hömbölögnyi!

2013. november 7., csütörtök

Szerelem és más drogok


"Ha elege van ebből a félrebeszélésből és az igazságra kíváncsi!”

Sajnálom, hogy eddig nem láttam „A szerelem és más drogok” című filmet a megjelenésekor anno 2011-ben a moziban, de most – hála  "Szi72"-nick  figyelemfelkeltő írásának – lassan 3 esztendő elteltével bepótolhattam ebbéli hiányosságomat.

„Mindennapos küzdelem ez, hogy megőrizzük emberi méltóságunkat a társadalomban, de ez csak úgy megy, ha elfogadjuk a korlátainkat!”

Sajnos nem vagyok esztéta, mégis azt gondolom ez (IS) az a film, ami mellett nem illik szó, helyesebben vélemény (nem kritika!) nélkül elmenni egy magamfajta több síkon is érintett kvázi „beavatott” férfiembernek. Írom ezt annak ellenére, hogy Jake Gyllenhal orvoslátogató-gyógyszerügynök mellett a film másik, (Parkinson kóros) főszereplője történetesen - velem ellentétben - egy hölgy (Anne Hathaway), és hogy a történet egy romantikus, amolyan két szálon futó „végén sírós” szerelmi kapcsolatot dolgoz fel.

„Ez a betegség sokkal empatikusabbá tett”

Az 1996-ban játszódó film műfajára nézve nem egészen egyértelmű a számomra. Erősen keveredik benne a drámai elemekkel átszőtt „Love Story”-s romantika (melodráma) a realista, szókimondó, szatirikus vígjátékkal; amely sokszínűség azt gondolom, egyben ki is emeli az egyszerű, langy-romantikus vagy a XXI. század kereskedelmi tv-s csatornáira oly jellemző zombikkal teli „kukkolós”, úgynevezett „való világos”, vagy „olcsó humorú” futószalagon gyártott alkotások átlagából.

„Hali! Szép vagy babám! Bekapod a kobrát?”

Mind e mellett – habár testközelből nem ismerem a távoli USA sajátosságait, jellemzőit, mindennapjait – némi átfogó képet, valós amerikai társadalom (kór)rajzot, valamint néhol erős, ironikus elemekkel átszőtt, jelenkori rendszer-kritikát is véltem felfedezni a különböző társadalmi osztályokból való mellékszereplők karakterében, viselkedésében, megjegyzéseiben, a helyszínekben, valamint nem utolsó sorban magában a történet egészének alapjaiban is.

- „Mi jár a fejedben?"
- „A pénz!”
- „Irány Chicago!”

Befejezésül azért halkan megjegyezném, annak ellenére, hogy távol élünk egymástól, nem csupán a Parkinson kór tüneteiben hasonlít az általam megismert közép európai (magyar) ember amerikai (sors)társaira. Sőt tovább megyek: néhol döbbenetes a hasonlóság! Hogy ez jó irány-e vagy sem, azt mindenkinek saját magának kell eldöntenie.

„A depresszió! Az az igazi aranybánya!”

Hát szó, ami szó a filmben szinte az összes szereplőnél, a történet elejétől a végéig tapasztalható hyperszexualitás okát maximum találgatni lehet: tesztoszteron? Parkinson? Gyógyszer mellékhatás? állatias (nyúl) ösztönök? Rendezői eszköz a közönség megnyeréséhez?... bla bla bla.... vagy egyszerűen ez Amerika?!
Egyet határozottan kijelenthetek, a film leszámítva néhány apróságot (már ami a Parkinson kór bemutatásával kapcsolatos hiányosságokat, és a szerintem, aránytalanul eltúlzott, anti-populista elitcentrikusságot illeti) nekem nagyon elnyerte a tetszésemet! Éppen ezért bátran ajánlom mindenkinek, aki esetleg még ez idáig hozzám hasonlóan lemaradt róla, hiszen a film enged belekóstolni többek között a fiatalabb Parkinson kórban szenvedő sorstársaim, – éljenek bárhol is a Földön - és közvetlen környezetük happynek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető, apró örömökkel és nehézségekkel teli életmorzsáiba.

„A hivatalban mindent figyelnek!”

Üdv! BenMar/Bazsó
 
Fotó forrása: internet

 


2013. november 3., vasárnap

"Csak a lelkiismeret lehet bírád, hóhérod vagy pártfogód, senki más!"

„Csak akkor nincs jogunk hidegnek és fölényesnek maradni, ha azt látjuk, hogy ártatlanokat gyaláznak és kínoznak. Ilyenkor ne kíséreld meg, ember, valamilyen szemlélet, bölcselet vagy magatartás ormairól, mozdulatlanul és hidegen nézni az emberi nyomorúságot. A magad ügyében maradj előkelő, hideg, érzéketlen és gőgös. A mások nyomorúsága ügyében érezzél, hevüljél, cselekedjél – ne ódzkodjál attól, hogy terhére legyél a hatalmasoknak, kunyerálj, vesztegess, ha kell, kövess el mindent, hogy segíts. A mások ügyében nem lehetsz pártatlanul és hidegen bölcs, sem büszke, sem fölényes. Az ártatlanok fájdalma és megalázottsága kötelez, hogy elhagyd nyugalmad szirtjeit. Akkor, csak akkor, nincs jogod magányosnak és büszkének maradni. Ezt jegyezd meg jól!”
/Márai Sándor/
 

2013. november 1., péntek

"Jó szerencsét!" A "Negró" csak a torkodat "tisztisssa"! :)

 
 
2013. október 31. :
Lehet, hogy a mára csontig rágott rezsi csökkentés az oka? Nem tudom, hogy változtak-é az ide vonatkozó jogszabályok, és az éves szájbatekert kémény díjban benne foglaltatik-é az évenkénti egy alkalommal történő, "munkaruhás szakember" által elvégzett kémény tisztítás, népies nevén kéményseprés, de ha nem, akkor Sorry! Ha igen, akkor mondjam vagy mutassam?

Egyébként halkan megjegyzem, úgy tudom, hogy a szerencsehozó kéményseprő is kormos arcú, fekete munkaruhában, lazán vállra vetett célszerszámmal: kéménykotró kefével és létrával alkalmas csak az aktuális díjmentes szolgáltatásra a „szerencse hozásra”! 

Kb. 2 hónapja 2013. szeptember 7.-én járt nálunk egy fekete játszós ruha helyett, "ünnepi ruhába" öltözött, csupán egy kézpénzfizetési számlát birtokló Kéményseprő Úr, aki azzal az indokkal, hogy még a fűtési szezon előtt, érkezni fog a kollégája, aki elvégzi majd helyette a kéményünk tisztítását, amit alapesetben (hozzáteszem külön kérésre) ő szokott megejteni, ehelyett: miután beszedte a díjat angolosan távozott. Azóta már jó párszor be kellett fűteni, az elismervényen viszont se név, sem pedig elérhetőségi telefonszám…
/ Félre értés ne essék, számomra nem "büdös" a munka, csupán kormos!
 
Persze most itt jól elpoénkodom ezen a kéményseprő histórián, de ha jobban belegondolok a kémény ellenőrzésének, tisztításának elmaradása, vagyis az emberi lustaságból eredő mulasztás, főleg ahol már több éve csak a „díjbeszedő” járt, komoly veszélyeket rejt magában.
 
Éppen most is volt egy CO mérgezés a híradásokban! Még csak az hiányozna! Túléltem egy DBS műtétet és akkor egy ilyen...! Még belegondolni is szörnyű!

2013. november 1.:  
Na hiszen! Kár volt az ördögöt a falra festeni: ma reggelre füstbe borult a kályhánk és környéke! Öröm az ürömben: Még szerencse, hogy itt van mellettünk az ált. iskola, és felébredtünk a reggel 8 órakor (mindennap, ha fúj, ha nem) aktuálisan becsengő szóra! :)
 
Lehet, hogy bennem van a hiba és regisztrálnom kellett volna a Lángőr'94 Kft http://www.langor94.hu/cim.htm  oldalán? Az tuti, bemegyek hozzájuk és ha a kémény ellenőrzése is benne van a díjban, rájuk borítom a kéményünket!
 

 
 

 
Utószó:
 
Mit is takar a kéményseprő-ipari közszolgáltatás?
 
A lakásban, helyiségben a tüzelőberendezés égéstermékének elvégzésére szolgáló kémény járatának és tartozékainak időszakos ellenőrzése, tisztítása, műszaki felülvizsgálata, a használat és a műszaki megoldás megfelelőségének vizsgálata. Ezt az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény határozza meg.
 
 
Mit kapok a szolgáltatás keretében?


Évente ellenőrzést, szükség esetén tisztítást. Ez persze nem véletlenszerű időpontban történik, a szolgáltató köteles minket értesíteni 8 nappal korábban a pontos idejéről. Az értesítés nem minden esetben személyre szóló, ezért érdemes figyelnünk a helyi újságokat, hirdetményeket, a társasházi hirdetőt.
A munkát bejegyzett cég vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy végezheti, aki köteles kéményseprő formaruhát viselni.
A szolgáltató a területén lévő és vizsgált kéményekről nyilvántartást vezet, melyben rögzítik az elvégzett munkát, és az esetleges szabálytalanságokat is. Éppen ezért az éves vizsgálat során feltárt hiányosságokat érdemes időben (a következő vizsgálatig) megszüntetni, hisz mulasztásunkat (azaz a kémény veszélyességét, alkalmatlanságát szintén köteles jelezni az elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak.

2013. október 17., csütörtök

Utó előszó egy korábbi blogbejegyzésemhez

A következő utólagosan írt előszót egy Pannonhalmáról közzé tett facebookos poszt és részben az alábbi:
 Tihanyi osztálykirándulás után esküvő Pannonhalmán.... (2013 - Télből Nyár)
címet viselő link alatt olvasható blogbejegyzésemhez társuló kedves emlékek felidézése generálta:

Utó-előszó egy korábbi blogbejegyzésemhez

  
Nem véletlenül Pannonhalma az UNESCO világörökség része! 

Hát, ha valahol még Magyarországon elmondható, hogy "megérinti az embert a hely ezeréves szelleme", akkor ez a mondás a csodás környezetben épült, lenyűgöző kilátással rendelkező Viator Étterem és Borbárra minden elfogultság nélkül igaz. Más szavakkal: a modern, mégsem hivalkodó éteremben elfogyasztott királyi étkekhez, italokhoz társuló páratlan kulináris élvezet és az őseink építette Apátság látványa nyújtotta vizuális gyönyör azt gondolom méltó a hely máig megőrzött tiszta és nemes szelleméhez, végső soron magához a Bencés rendhez, a múlt és a jelen bencés szerzeteseihez, és a településhez: Pannonhalmához egyaránt. És legvégül az íncsiklandó menüsort megkoronázva egy Apátságban tett látogatással, elénk tárul maga a jelen kor Isteni, Földi paradicsoma, amelyet a közös múltunk az Anyatermészettel karöltve táplál és éltet.


Egyedül, amitől a jövőre, helyesebben az Apátság területén elhelyezett természetidegen „Új zöld táblára” nézve kicsit tartok, az a jelenkori politika erőinek (eddig is jelenlévő) folyamatosan erősödő befolyása az egyházak életébe (IS)….














2013. szeptember 15., vasárnap

Magyarországi "DBS szaknévsor":



Magyarországi DBS Centrumok aktualizált listája (2020):

 - Pécs - / POTE:  Dr. Kovács Norbert neurológus; Dr. Balás István idegsebész
 - Budapest - / SOTE: Dr Tamás Gertrúd neurologus; Dr. Bokor Magdolna neurológus / Nyírő Gyula Kórház; Dr. Erőss Loránd / OITI
 - Budapest - / Szent János Kórház: Dr Valálik István idegsebész
 - Szeged - / SZOTE: Prof. Klivényi Péter neurológus; Dr. Zádori Dénes neurológus, Dr. Laczó Bence neurológus, Dr. Szpisjak László neurológus; Dr. Kis Dávid idegsebész
 - Debrecen - / DOTE: Dr. Hidasi Eszter neurológus; Dr Fekete Gábor idegsebész
+ kiegészíteném a fenti központok felsorolását a Duodopa terápia* elérhetőségeivel:

- Budapest - / SOTE
- Pécs - / POTE
- Szeged - / SZOTE

*A Duodopa terápia szintén előrehaladott Parkinsonban alkalmazható, de a DBS-sel ellentétben inkább idősebb, mentálisan érintett betegeknél ajánlott. Külső komponense is van, ezért a mobilis, aktív betegeknek a külső komponens nélküli DBS javasolt.

Duodopa terápiáról (letölthető pdf) link:
/Dr. Nagy Helga
Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet/

2013. szeptember 7., szombat

2. DBS-es blogértékelő


Holnap, azaz szeptember 8.-a a második születésnapom, ugyanis egészen pontosan 2011. szeptember 8.-án kaptam GPS akarom írni, a DBS műtéttel egy második esélyt a normális életre…. Ezúton is még egyszer hálásan megköszönöm minden kedves ismerős és ismeretlen ember segítségét, akik valamilyen módon hozzájárultak ehhez a valóságos csodához! Sőt még azoknak az emberszabásúknak is köszönettel tartozom, akik azt gondolják, hogy az ellenségeim, hiszen nélkülük is biztosan másképpen alakult volna a sorsom! Végül, de nem utolsósorban köszönöm Morzsa kutyának és Gyuri papagájnak is, hogy két zebra pinty társaságában anno az életem részét képezték!  

Interkontinentális köszönet: Dear World! Thank you very much!!!!!!! 

Ebből az alkalomból, szokásomhoz híven most ismét készítettem érdekességképpen egy „kimutatást” helyesebben egy összegzést a blogomról…, hiszen a műtét utáni időszakban kezdtem bele „digitális naplóm” írásába… azóta folyamatosan azon töprengek érdemes-e folytatnom….? 

Beszéljenek, válaszoljanak hát a számok helyettem… 

Talán nem sértek a közzétett adatokkal üzleti titkot, mint ahogy azzal sem, ha elárulom, a számlámon a blogos reklámokból 2 év alatt felhalmozódott „vagyonom”: 10 euró….. / 70 eurónál fizetnek először :) vagyis szerény számításaim szerint 12 év múlva realizálhatom a zsebemben a most még csak virtuálisan létező zsetonjaimat/ 

 

Fél lábbal itt, fél lábbal odaát  

8578 oldalmegjelenítés - 71 bejegyzés,   - 9 követő  

Gyere közelebb! 

1848 oldalmegjelenítés - 47 bejegyzés,    - 3 követő 

 „A történelmet mindig a győztesek írják” 

 2395 oldalmegjelenítés - 29 bejegyzés   -1 követő   

 Az életem szülte történetek 

622 oldalmegjelenítés - 9 bejegyzés

 A világról és Istenről alkotott véleményem 

292 oldalmegjelenítés - 4 bejegyzés 

Templom: "Hontalanok Hazája"  

313 oldalmegjelenítés - 9 bejegyzés  

Egy másik "Szerencsés ember"....(Michael J. Fox nyomán) 

155 oldalmegjelenítés - 3 bejegyzés 

Elnézést kérek azoktól, akik esetleg egy kis reklám szagot is éreznek (talán jogosan) eme blogbejegyzés láttán! 

Bátorkodom megjegyezni Mélyen Tisztelt Bíróság, a mentségemre szolgáljon, hogy a 10 percenkénti televíziós reklámokkal szemben nálam a két reklám között eltelt idő1 egész esztendő!


Kérem vegye figyelembe ezt a tényt ártatlanságom megállapításánál a Tisztelt Nagyérdemű!

Respect!

Üdv! BenMar 

Szabó Balázs

Fél lábbal itt, fél lábbal odaát


Hirtelen nagy sötét lett
eltűntek a fények
görcsös testem mélyéből
elillant a lélek

köröttem a semmiben
szomorú, halk hangok
megkondultak tán értem
szerető harangok

megmutatta az élet
amit ásott: vermet
ledobott a válláról
mint egy nehéz terhet

nem jutottam messzire
a fekete lyukban
szólított a doktorom:
"Gyere haza nyomban!"

Napként sütött rám a fény
szürke ködből zöld lett
a műtőhöz ez a szín
mindjárt jobban illett

nem pihentem sokáig
az árnyékvilágon
visszajöttem életem
amaz meg csak várjon!

bedrótozott agyamba
bevillannak képek
így én már a haláltól
többé sosem félek!



Ajánló:



2013. augusztus 21., szerda

"István, a király" 2013-ban......

Hányinger!!!! 

A télen történt „katasztrófa helyzetben” tanúsított mélyen tisztelt politikai elit egymásra mutogató, uszító magatartása után bevallom, nem vártam mást! ( mélyen = a béka segge alatt)

Na jó! Mégis volt bennem némi, halovány remény, hogy majd most,. Legalább a nemzeti ünnepünkön kicsit félretesszük politikai és mindenféle más indíttatású, ellentétekre okot adható érzéseinket, és csupán egy identitás a Magyarságunk kerül előtérbe….. 

Aztán elérkezett 2013 Augusztus 20.-a! majd azt követően az Úr 2013. évének 21. napja is....

Index-kultúr(a): buzeráns, pedofil, mocsok, fasz, vér, gyomron rúgó, hülye, félrekúr, betépve, felbasz,…. Vélemény? az előadásról? István Királyról? Alföldiről? Orbánról? Kádárról? A jelen politikáról? Az antiszemitizmusról?… netán a magyaroktól magyarokról rólunk, avagy a műértő elemzésről?  Magáról a cikk szerzőjéről Szabó Z.-ről? Vagy a jelen kultúráról? A kábítószeren élő zombikról?... bla bla bla. 

Stílszerűen: Tudja a „Lófasz”! Mindenki döntse el magában….

Az igazsághoz, és a korrektséghez hozzátartozik persze az is, hogy olvastam az Alföldi Róbert által alaposan át-rendezett rockoperáról pozitív kicsengésű műértő elemzést kritikát is, de azt gondolom ez az érzéseimen mit sem változtat. 

Egyet viszont biztosan érzek. Azt, hogy egyik legrégibb nemzeti ünnepünket Augusztus 20.-át, István királyon keresztül a magyarságot lehet sokféleképpen értelmezni, átértelmezni, de ocsmány, obszcén szavakkal, illetve ilyen szörnyűre sikeredett adaptációval meggyalázni, azt gondolom – bármilyen hosszú idő is eltelt azóta, és vessen fel bármennyire releváns és zavarba ejtő kérdéseket is – nem volna szabad senkinek…..  !!!!!! 

Vagy ha ez a jövő járható útja, akkor meghajolva nemzetem és hóhéraim előtt én kérek elnézést!

@BenMar (anti - politikai elitista, populista és összeesküvés elmélet szövögető kisiparos)

Hivatkozási link:

http://index.hu/kultur/2013/08/21/istvan_az_allamtitkar/?utm_source=facebook&utm_medium=share&utm_campaign=action_ids=10201806894837155&fb_action_types=og.recommends&fb_source=other_multiline&action_object_map=%257B%252210201806894837155%2522%253A222002814619472%257D&action_type_map=%257B%252210201806894837155%2522%253A%2522og.recommends%2522%257D&action_ref_map=%255B%255D

2013. augusztus 5., hétfő

A körülményekhez képest köszönöm szépen jól vagyok!



Tudom ezt senki nem kérdezte, mégis - az elmúlt hónapok kisebb, nagyobb rosszullétei után -, az általam nagyra becsült Kovács Norbert Doktor Úrnak köszönhetően jól esik ezt ismét kimondani!

Kérem tisztelettel nagy örömmel tölt el, hogy leírhatom: túl volnék az utólagos hévízi mozgás rehabilitáción, valamint DBS műtétem 2. éves pécsi kontroll vizsgálatán….

Mellékesen megjegyezném: Bevallom 2010 nyarán, amikor ez idő tájt a hűsítő Gellénházi Strand vizét nélkülözve a zalaegerszegi pszichiátria „oltalmazó” 72 órás vendégszeretetét élveztem, álmaimban sem gondoltam, hogy egyszer még két „kanóccal” a fejemben 2013-ban blogbejegyzéseket fogok irkálni

Amint kézhez kapom az elmúlt 3, évenkénti, szakemberek által elvégzett állapotfelmérő vizsgálati, eredményeimet, közzéteszem a összehasonlítás eredményeit.

Minden olvasómnak, valamint beteg-, és sorstársamnak további kellemes, pihenéssel teli nyarat kívánok!

2013. július 14., vasárnap

Honvédkórházban....

A blogom nyári szabadság miatt szünetel!

Jelenleg Hettivel a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézetében  rehabilitálódunk mozgásszervileg…… Már az első hét pozitívuma többek mellett az is, hogy ismét megszeretették velem a gyógytornászok a mozgást a sportot, amit az elmúlt időszakban őszintén megvallva kissé elhanyagoltam….

http://www.hemori.hu/

Esténként "béka hadak fuvoláznak" altatót, reggel pedig a rigók énekére ébredünk....

Annyit szeretnék még minden elfogultság, részrehajlás nélkül megjegyezni erről a minden szempontból ideális helyről: Az elhelyezéstől - az ellátáson keresztül - a gyógyító tevékenységig minden „8 csillagos”! Az intézmény dolgozói minden területen – a takarító, ellátó személyzettől a gyógytornászokon át a doktorokig - rendkívül felkészültek, udvariasak, és mindent megtesznek a maximális rehabilitáció eredményessége érdekében!
Példa értékű hozzáállás, amit ezúton is megköszönök nekik!

Legközelebbi gasztroblogbejegyzésemben az Erdélyből ajándékba kapott áfonya pálinka jótékony hatásaira szeretném felhívni a figyelmet!
 
@BenMar

2013. június 24., hétfő

Tihanyi osztálykirándulás után esküvő Pannonhalmán.... (2013 - Télből Nyár)

Egy kis lazító kitérés gyanánt:


A június 5.-i Füredi nap, valamint a 2013. tavaszának időjárási paraméteri szemben a június 22.-i közel 40 fokos forrósággal azt gondolom, bőven kimerítik a "No comment!" kategóriát!!!!!!




Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapok kissé megviseltek a maguk szélsőséges időjárási viszonyaival – mint ahogy minden rendes Parkinsonos embert szokás -, azért megpróbálok némi pozitív életérzést is becsempészni a blogbejegyzéseim lejárt szavatosságú, polcokon porosodó, ám onnan néha depressziós csörömpöléssel a fejemre hulló görcsei, és OFF-lefagyásos állapotai közé…


Ki tudja, már mikor jártam ennyi felé kicsi országomban..... talán még megboldogult gyermekkorom osztálykirándulásain.... :) a hónap elején a kisebb fiam Marci Szabó általános iskolai osztályával Veszprémen átvergődve a Tihanyi Apátságban volt szerencsém I. András sírjánál könnyeket hullajtva, IV. Károly és Zita királyné társaságában egy pillantást vetni a magyar tengerre és Balatonfüredre...
                             






Tegnap pedig Istenem vagyis jómagam akaratából a Pannonhalmi Apátság a Szent Márton Bazilika tárta ki előttem 2012-ben elkészült látogatói kapuját és mutatta meg magát nap-fényes gyönyörűségében....
A látványban - a családomon kívül - osztozott velem a nagy Nikonom kis tesója a Nikon Coolpix S3300 is amely Marci fiam kezében érezte magát a legjobban.
 




Háááát nem tudom, hogy az az "ÚJ zőőd tábla" nem természetidegen-e a bencés szerzetesek között.... a belső lift még csak csak, de a tábla! :( :) valamiért az aktuális politika és az „aktuális” egyház „Urainak” nem biztos, hogy egészséges kézfogását látom benne kirajzolódni…


A kosárlabda palánkról eszembe jutott egy gimnazista koromból származó kedves történet, amikor a Zrínyi DSK diákjaként Szombathelyen játszottunk DSK országos döntőt egy budapesti gimnázium DSK álnéven futó, ám valójában az akkori "MAFC" "hivatásos" ifi csapata és a pannonhalmi bencés gimnázium csapatával... Annyit megsúgnék, hogy akkoriban még kötelező jelleggel, "minden áron" fővárosi csapatnak kellett megnyerni minden egyes országos kupát....
Gondolom, nem nehéz kitalálni, hogy ki lett a bajnok!
Mi az edzőnk Szikszai tanár úr vezetésével az akkori kosárlabda  tudásunkkal kifejezetten az arany éremért mentünk a, de szó szerint sírás lett a vége a részünkről.... Nekünk a második hely nem kellett ezért az ezüst meccset átjátszottuk a "papoknak"....
Az eredmény hirdetés napján a pannonhalmi gárda ünnepélyesen, azzal a mondattal, hogy az bennünket illet, vissza adta nekünk az ezüst érmet.. azt a felemelő pillanatot soha sem tudom kitörölni a múltamból, és még ma is könnyeket csal a szemembe.. igen.. a bánat a becsület, a kicsorbult és a helyre igazított igazságérzet könnyeit... :( :)


Anno a nyolcvanas évek végén Hódmezővásárhelyen együtt voltam katona egy hónapot a "pannonhalmi papokkal".. :) Folyamatosan a "Kilenc és fél hetet" nézték.. :D Amúgy náluk intelligensebb, segítőkészebb, okosabb (bla... bla... bla...) katonákkal addig még nem találkoztam........


:)  A nagy ijedtségre való tekintettel: gasztroblog, lazaccal és Rajnai Rizlinggel......


Már önmagában is gyönyörű hely a Pannonhalmi Apátság, hát még egy ilyen nem mindennapi exkluzív étteremben a szeretteim (-1:) Szabó Bence ) társaságában elfogyasztani egy a fotókon is megörökített ünnepi, minden ízében egymással harmonizáló, fennséges italokkal kiegészített menüsort.... Valóságos fejedelmi érzés....... és a borok!!!!

Egyszerre volt tartalmas kulináris és kulturális élvezetben részünk, amit ezúton is megköszönök Andinak és Szilárdnak! :D Csak ajánlani tudom mindenkinek Pannonhalmát, a Bencés Apátságot és a Viator Apátsági Éttermet....






 éééééééééééééés a desszert:

Ha mégegyszer tehetném, Pannonhalmán kérném meg a Hetti kezét.... vagy Füreden, de az is lehet, hogy Tihanyban... ám az sincs kizárva, hogy..... a Gellénházi Strandon.... :D 
Áááááááámennnnnnn!