2021. október 26., kedd

A Rózsás-kereszt

 


Rózsás-kereszt...

(részlet a "Gellyének háza" című helytörténeti könyvből)

Volt, aki túlélte a véres harcokat és hazatért. Rózsás Ferenc is a szerencsés visszaérkezők közé tartozott. Az ő nevéhez fűződik a gellénházi Budai-hegyre vezető út mellett található „Rózsás-kereszt”, – mint I. világháborús emlékmű.

A történetét unokája, Kuczogi Antal mondta el:

„Nagyapámat, Rózsás Ferencet, aki 1878-ban született, már az első világháború előtt behívták sorállományú katonának. Abban az időben is 20 éves kor körül hívták be a legényeket katonának. Ő is 20 éves korában vonult be huszárnak, és Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós Gimnáziummal szemben, ahol később én is érettségiztem, volt a laktanyájuk. 1914-ben az első világháborúban nagyapámat Oroszországba vitték, de az is igaz hogy, ott szakácsként jó dolga volt. Ott, Oroszországban megfogadta, hogyha megússza élve, egészségesen a háborút, akkor a lakóhelyén állíttat saját költségén egy keresztet. Nem sokkal hazatérése után, 1921-ben be is váltotta az ígéretét. Attól kezdve áll – az idők folyamán kisebb-nagyobb

felújításokon átesett – Rózsás-kereszt. Rózsás nagyapámék heten voltak testvérek. A hat férfigyermek mellett egy leánygyermek volt. Mind a 6 legény itt, Gellénházán telepedett le.”

Üdv! BenMar/Bazsó

2021. október 23., szombat

HAZA

 

A "Haza(szeretet)" fogalma (nem azonos az állammal) számomra szavakkal, egyszerűen leírhatatlan... Ha mégis megpróbálnám érzékeltetni, akkor így fogalmaznék: a Haza tulajdonképpen egyfajta privát szférához tartozó, egyben közösségi érzés is, amely néha a mérhetetlen hiányérzetben, keserű szomorúságban; máskor pedig önfeledt örömben és határtalan büszkeségben mutatkozik meg igazán...

Akár a szerelem a maga csodáival, megfoghatatlan intimitásával... A Haza nem csupán az állammal nem, hanem a nemzettel sem azonos értelmű (bár ez utóbbival szoros kapcsolatban is lehet). A Haza minden politikától, túlzásoktól és sallangoktól mentes kell hogy legyen..... leginkább a szülőföldre az otthonra hajaz

Üdv! BenMar

„Mindegy, kik beszélnek hazád nevében? Mindegy az is, mit mondanak azok, akik jogosultnak hiszik magukat, a haza nevében beszélni? Te hallgass hazádra. Mindig, mindent adjál oda hazádnak. A világnak nincsen semmiféle értelme számodra hazád nélkül. Ne várj jót a hazától, s ne sopánkodj, ha megbántanak a haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán, semmit ne várj hazádtól. Csak adjál azt, ami a legjobb életedben. Ez a legfelsőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri.”

(Márai Sándor: Füves könyv)


 

 

 

 

Az 1956 forradalom és szabadságharc Gellénházán

 

Az 1956 forradalom és szabadságharc Gellénházán

(Részlet a "Gellyének háza" helytörténeti könyvemből:)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei viszonylag békésen zajlottak Gellénházán. Feltehetően ez az oka annak, hogy – egy-két kivétellel – többnyire csak kéziratos formában, fiókok mélyén maradt emlékezésekből vagy az eseményeket átélt, személyekkel folytatott beszélgetésekből, azaz igazi, tiszta forrásból merítve nyílt lehetőség a történések megismerésére.

Horváth Róbert – Srágli Lajos – Tóth János: „Az 1956-os forradalom az olajiparban” című, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára 2016-ban kiadott könyvben a következő olvasható a Gellénházi eseményekről: „Nagylengyel, 1956. október 27. – A Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat Munkástanácsának jegyzőkönyve. Készült 1956. október 27-én a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalatnál, a Munkástanács megválasztása, s első gyűlése alkalmából. A vállalat dolgozói üzemrészenként megválasztották a Munkástanács tagokat. Itt hiba a Nagylengyel, mint helyszín megjelölés. A szerző – helytelenül – a cég nevéből következtetett. A tény, hogy a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat székhelye Gellénházán volt, így a forradalmi események is ott zajlottak.”

– Ugyancsak a fentebb említett, „Az 1956-os forradalom az olajiparban” című könyvben Farkas László (az FGSZ Földgázszállító Zrt. nyugalmazott üzemvezetője) így emlékszik vissza a Gellénházi ’56-os eseményekre: „Én hétéves gyerek voltam akkor. Emlékszem a faluban a felvonulásra. Valaki vitte a tömeg előtt a feszületet és kiabáltak is valamit. A felvonulás előtt, augusztusban adták át a gellénházi új iskolát is. Szabó János volt az igazgató és őt az ’56-os eseményekben való részvétele miatt leváltották, és elhelyezték Gellénházáról… Én annyit hallottam, hogy amikor a menet a temető mellé ért, akkor megálltak és a Szabó úr kezdeményezésére elénekelték a »Boldogasszony anyánk« éneket. Ez volt a legfőbb bűne, amiért leváltották, és novemberben már Farkas Béla bácsi lett az igazgató.”

– Ugyanebben a 60. évfordulóra kiadott könyvben Farkas Aladár (a MOL nyugalmazott gázfogadó-állomás kezelője) a következőket meséli: „Gazdálkodtam. Jöttem haza a mezőről lovaskocsival a faluba és kiabálták, hogy gyilkos szovjet tankoknak olajat nem adunk. Ez szombaton volt. Vasárnap a Melles Laci, aki akkor személyzetis volt a cégnél, hozta az imakönyvet, jött a misére, mert a kommunisták addig nem engedték. Felvonulni mentek Zalaegerszegre. Vállalati kocsik szedték össze a népet, én is mentem velük. A temetőnél szálltunk le, együtt mentünk a főtérre, a templom elé. Ott tartottak egy beszédet, többek között szegény Török Flóri is. A menetben is az volt a szlogen, hogy a gyilkos szovjet tankoknak olajat nem adunk. Részemről ennyi volt az ’56.”

Zala megye kronológiájából (2004) a forradalom két napjának Gellénházát is érintő eseményéről, és három személy tevékenységéről, majd tetteinek következményeiről szerezhettünk ismereteket a következőkben: 

Október 26. „Török Flórián földműves és Szabó János iskolaigazgató felvonulást szerveztek. A felvonulók a templom elé mentek, közben vallásos énekeket énekeltek. Bán Miklós Vilmos fúrási motor- és szivattyúkezelő részt vett a zalaegerszegi tüntető felvonuláson. A gellénházi Fúrási Üzemnél megszervezték a nemzetőrséget. Az őrség ellátásához szükséges kellékeket — karszalag, fegyver, telefon — is kaptak. Bán Miklós Vilmos az orosz bevonulás után, november 19-én elhagyta az országot, attól tartva, hogy a Szovjetunióba hurcolják.”

Október 28. „Török Flórián és Szabó János részt vett Zalaegerszegen a forradalmi tanács ülésén. Fegyvereket kértek, de nem tudtak szerezni. Szabó Jánost a forradalom leverése után elbocsátották állásából. Török Flórián földműves volt, eljárás nem indult ellene.” (Zala megye kronológiája és személyi adattára II. /2004/ Zalaegerszegi járás, 137. o.)

– Kiss Jenő tanár, nyugalmazott polgármester kéziratában így emlékszik vissza az ’56-os eseményekre: „1956-os forradalom és szabadságharc idején békés tüntető felvonuláson fejezték ki az emberek véleményüket és érzelmeiket. Éppen ennek köszönhetően az események után Gellénházáról csak két családnak és néhány fiatalnak sugározta a magyar rádió az »Oly távol, messze van hazám« című dalt.”

– Bálintné Vida Éva egykori gellénházi lakos ’56-tal kapcsolatos emlékei: „Ötvenhat őszén iskolakezdésre adták át az új iskolát, melyet az olajipar építtetett a dolgozók gyermekei részére. A megnövekedett tanulói létszám olyan nagy lett, hogy továbbra is a régi iskolába járt két osztály. A forradalom idején nagy volt a zűrzavar, orosz helyett németet kezdtek tanítani, majd rövid időre szünetet rendeltek el. A nagy káosz miatt a következő évben fejeztük be az előző évi orosz tananyagot.”

– Lóránt Kristófné ekképpen emlékszik az 1956-os forradalom gellénházi történéseire: „Ez pont az az időszak volt, amikor – 12-14 évesen gyerekfejjel – nem érdekelt bennünket az aktuális politika. Úgy emlékszem, hogy az orvosi rendelővel szembeni oldalon – ahol most a társasházak (»kifli-házak« és »ikerházak«) állnak –, egy U-alakú, téglából épített ideiglenes felvonulási épületben volt a színpad. Ezen a színpadon, népes közönség előtt, a helybéli Csepregi Erzsébet elszavalta a Nemzeti dalt és valószínű, hogy valamilyen beszéd is volt.”

– Kuczogi Antal az 1956-os eseményekről a következőket mondja: „Amikor kitört a forradalom, azt hiszem keddi napon, persze idő kellett mire ideért a hír, éppen ezért, ha jól emlékszem, a pénteki, vagy csütörtöki napon, amikor éppen iskolában voltunk, megérkezett Egerszegre a gimibe (Zrínyi Miklós Gimnázium) a hír, hogy forradalom van Pesten. Akkor mindenki kabátba és sapkába bújt, mert akkor odakint szemerkélt az eső, és elindultunk felvonulni. Ahogy mentünk a templom felé, a járdán egy szembejövő rendőr sapkáján megláttuk, hogy fent van még a vörös csillag. Ekkor odaugrott a rendőr elé egy nálunk fiatalabb, általánosiskolás-korú gyerek és azt mondta neki: Rendőr bácsi, adja ide a sapkáját! A rendőr odaadta a sapkáját, a gyerek meg lekapta róla a vörös csillagot és azon nyomban földhöz is vágta a jelvényt, megtaposta; majd visszaadta tulajdonosának a jelképtől megfosztott sapkát.”

 

BenMar: Érzés…

 

Kezdetben álmodod is talán;

túllépnél érte mindenen:

Családon, Istenen és Hazán.

 

Hamisan szólongat a távol:

„Ma az itt és a most nem kell!

Jobb volna máshogy, mással s máshol!”

 

Szabadságot ígér ő, rögtön!

Végül nem terem más neked

csak láncok, szenvedés, és börtön.

 

Vágysz rá, mint záporra a hajtás;

ám télre nem marad semmi:

se virág, se levél, se sorstárs!

 

Viharként, ömlik a nyakadba.

Sötét felhőt sem látsz, de már

kínozna, zuhogna s szakadna!

 

Nem kímél, bőven ad a rosszból;

parányi résen is befér,

feláztat, megőrjít és rombol.

 

Mért’ él az ember? Örök talány!

Elfogy a tér-időnk, ránk fagy

az élet, a föld-hideg magány…

 

(Gellénháza, 2018)

 

Üdv! BenMar/Bazsó



 

2021. október 5., kedd

Időgép

Szívesen visszamennék a 80-as évekbe... (Forrás: Michael J.Fox "sorstársam" főszereplésével "Vissza a jövőbe" című film...)

BenMar-McFly.... .Vissza a múltba.....

Időgép beállítva és élesítve!:
Jelenlegi idő: 2021 október 04.
Cél idő. 1985 október 04.
 
ÜDV! BenMar/Bazsó