2018. december 1., szombat

Diagnózis: Parkinson-kór



Először is tisztázzunk valamit. Nem vagyok orvos, még csak „okostojás”kodni sem szeretnék és távol álljon tőlem, hogy bármelyik, Parkinson-kórban jártas neurológus szaktekintély hozzáértését megkérdőjelezzem! Éppen ezért amit írok, azt pusztán 15 éve diagnosztizált betegként (2011-óta DBS műtöttként), a tapasztalat és a segítőszándék íratja velem; amit természetesen nem lehet egy lapon emlegetni a doktorok szakmai tudásával.

Ismereteim szerint, a Parkinson-kórt a mai napig nem lehet semmiféle képalkotó diagnosztikai eljárással (MRI, CT, PET, SPECT) egyértelműen igazolni - mint például egy agydaganat. vagy akár SM esetében -; így (a félreértések elkerülése végett) az MRI vizsgálat sem alkalmas erre. Az MRI (vagy MR), egyéb más vizsgálatokkal együtt, csupán más, hasonló tüneteket produkáló betegségek (pl:Wilson kór) kizárására alkalmas, amely kizárásos elven folyik, ha jól tudom, a mai napig a Parkinson kór diagnosztizálása. Maximum a csökkent dopamin szint mutatható ki egyes kontrasztanyagos képalkotó diagnosztikával (SPECT, PET).
 
A Parkinsn-kórt,  mint diagnózist felállítani (ha idevágó ismereteim nem csalnak) csakis kizárásos alapon (a szükséges vizsgálatok sorát protokoll írja elő) lehet, ami egyben azt is jelenti, hogy ránézésre, egy perc alatt nem lehet pontos diagnózist adni.. Tehát, ha kizártak minden más, hasonló tüneteket produkáló betegséget, valamint a megfelelően titrált dopamin tartalmú (és/vagy dopamin agonista) gyógyszerek pozitív változást idéznek elő a betegnél, akkor nagy valószínűséggel Parkinson-kórról lehet szó.

Ám magának a Parkinson-kórnak is számos más vállfaija létezik melyek elkülönítése meghatározhatja a további terápiák alkalmazását, … és akkor még szóba sem kerültek a Parkinson-kórral kevert, egyidőben fennálló egyéb más betegségek.
 
Egy valamit sajnos azonban kategorikusan ki lehet jelenteni: a Parkinson-kór az orvostudomány jelenlegi állása szerint jelenleg gyógyíthatatlan, megállíthatatlan, idegrendszeri, krónikus és  degeneratív megbetegedés. Ellenben (öröm az ürömben) egyes esetekben a kór lefolyását lehet lassítani a tüneti, személyre szabott terápiás kezelésekkel (gyógyszeres kezelés, DBS műtét, Duo-dopa pumpa, stb.).

Ha már a képalkotó diagnosztikáról esett szó - egy megtörtént esetből kiindulva -, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a DBS implantátummal rendelkező betegeknél (ahogy nálam is) fokozott figyelmet kell fordítani a bármilyen okból történő MRI vizsgálatra, ugyanis az MRI erős elektromágneses tere hátrányosan befolyásolhatja a bekapcsolt állapotban lévő implantátum impulzus generátorának (IPG) működését. MRI vizsgálat esetén tehát minden esetben jelezni kell a vizsgálatot elrendelő doktornak vagy a vizsgálatot végző egészségügyi röntgen-asszisztens dolgozóknak, hogy nekünk agyi (nem szív!) pacemakerünk van. Természetesen ez alól kivételt képez a neurológus kezelőorvosunk által elrendelt MRI. Ellenben a CT és más röntgen sugárral működő vizsgálatok nem befolyásolják semmilyen módon DBS-t
 

(A tévedés jogát fenntartom!)

Üdv! BenMar / Balázs

2018. szeptember 14., péntek

"Off" / ilyen órák is vannak néha a hullámvasúton

BenMar: Mind-közül a legutolsó

E földi harcot feladom,
a küzdelmem véget ért.
Számomra ultra-maraton,
loholni az életért.

Irgalmatlan vessző-futás
versenyezni a kórral.
Nem vagyok más, csupán mutáns,
mustjába fulladt bor-dal;

Mereven merengő zombi,
ki elbukik, ha szalad
s múltjába jár időt lopni,
hisz’ ott és akkor: szabad.

Evolúciós zsákutca,
selejtes melléktermék,
láncszem, ami lecsúszna, ha
társai elengednék.

Néhány erőtlen, néma szó,
mit kiköpött már Isten:
„A csatát megnyerni, gyarló
ember, tán’ sanszod sincsen!”