Mi jár a fejedben, Balázs?
A Zrínyi Miklós Gimnázium „Tablók könyve 1902-2014” című kiadványának beszerzési projektje kapcsán egy számomra ismeretlen úri ember jóleső, manapság oly ritka önzetlenségének köszönhetően (amit ezúton is hálásan megköszönök) úgy adódott, hogy ma „hajnali” 6 óra 30 perckor – hosszú idő óta nem történt ilyen - „ismét” kimehettem a gellénházi „Rep tér” mellett lévő autóbusz váróba. Ez az időpont nagyjából egybeesett a hajdani, szép-emlékű fiatalkorom, szeptember reggeleinek suliba indulási időpontjával.
A buszváróhoz érve kellemes, nosztalgikus hangulat kerített hatalmába. (Megjegyzem, anno ifjú koromban minimum 3-szor többen vártuk ingázó, úgynevezett "bejárós" diákként a Zalaegerszeg felé tartó buszokat, mint manapság, illetve a korabeli buszmegálló épülete sem volt elzárva az utasok elöl.) Az igazsághoz hozzátartozik, hogy annyira azért mégsem vártuk a fél és háromnegyed hetes, vagy akár a 7.20-as járatokat. Ismét az a meseszerű - talán a letűnt, lázadó ifjú korunknál és a szintén azonos társadalmi hovatartozásunknál fogva; a közösségi összetartozás szelleme miatt vagy pusztán azért, hogy stikában elszívjuk a reggeli „mindennapi betevő” ciginket– feeling szorongatta lelkem és szívem legtitkosabb zeg-zugait, melyek egy könnycseppet is előcsalogattak rejtekhelyéről.
Hányszor, de hányszor jöttem ki ide elmélázva az eljövendőn – néha félig még szundikálva - fagyos decemberi, avagy napsütötte júniusi reggelek pirkadataiban, csodálatos hajnalaiban, holdfényes estéken - amely utat már becsukott szemmel is ismertem. Ej, ha azok a sokat látott gellénházi buszváró épület falai beszélni tudnának….
Aztán lehet, hogy jobb is, hogy némán állva őrzik a régmúlt egyes pillanatait, eseményeit, melyeknek a Jóisten ajándékaként mi is részesei lehettünk!
Köszönöm!
Ennyi! Innyi! Jóberúgnyi aszt hömbölögnyi!
Üdv! Bazsó / BenMar
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése