Drasztikusan csökkent a fecskék száma Magyarországon

"Próbáljunk meg együtt élni a fecskékkel!"

Emlékszem, gyermekkoromban a szilvágyi faluszélen, Nova felé, az úgynevezett Koma-part mellett volt egy marha nagy, szövetkezeti tehénistálló. Nyári szünidőben gyakran elkísértem oda, a munkahelyére a nagymamámat (mint, ahogy az azóta sajnos szintén elhunyt nagyapám vagy a nagybátyám is néha el szokott vinni magával). No, ott aztán volt anno annyi fecskefészek és fecske is, mint a tenger. Nyár esti szürkületkor a környező villanyvezetékek csurig voltak a szorgos, munkától megfáradt villás farkúakkal.

Nagymamám és persze a szüleim is arra tanítottak bennünket, hogy Istennel gyűlik meg azoknak a baja, akik az Úr madarait bármilyen módon bántják. Ennél rosszabb büntetés kilátásba helyezését akkor nem tudtam volna elképzelni. Megjegyzem, soha nem fordítottuk a vadászfegyverként használt, házilag készített csúzlinkat fecskére, vagy más védett madárra. (Egyébként a fecskék röptükkel jelezték az eső közeledtét is.)

Sajnos mára a tehénistálló - a többivel együtt - csupán az emlékeimben él tovább, ám nem szeretném, ha a fecskékkel is ugyanez történne. Isten haragja továbbra is ott kellene, hogy lebegjen a szeme előtt azoknak, akik leverik a fecskefészkeket vagy bármilyen más módon pusztítják az ártatlan madarakat.

Benedek Elek: Megjöttek a fecskék 

Mikor szép csendesen leszállott az este,

Érkezett meg hozzánk a legelső fecske.

Fáradt volt szegényke. Leszállt. Aztán nézte:

Vajon megvan-e még az ő puha fészke.

És jött a második. És jött a harmadik.

Aztán jöttek többen. Mondottak valamit.

Mit? Azt én nem tudom. Talán imádkoztak.

Imé, beteljesült, mire vágyakoztak.

Künn az eresz alatt könnyes szemmel álltam.

Szóltam a fecskéknek: bejöhettek bátran.

Szavamat, úgy látszik, fecskék megértették.

Az eresznek alját nagy hamar ellepték.

Kiki reá talált a maga fészkére.

Mindenikben egy pár pompásan elfére.

Ottan meghúzódtak. Halkan csicseregtek.

Aztán szépen, lassan, mind elszenderedtek.

Szendergő fecskéknek jóccakát mondottam.

Aztán lepihentem. Ő róluk álmodtam.

Velük is ébredtem, mikor a nap felkelt.

Mind azt csicseregték: jó reggelt, jó reggelt!

 

Üdv! BenMar