Érintett laikusként a Parkinson-kór gyógyszeres terápiájáról

Ha jók az ismereteim e téren – ha nem akkor valaki majd helyreigazít -, Parkinson kór esetén, a műtéti eljárások (DBS és Duopumpa) mellett számos gyógyszeres terápia található a palettán. Nem szakavatott szakemberként (habár nem kimondottan „outsiderként” azt gondolom, hogy alapjában véve, a teljesség igénye nélkül, nagyvonalakban - a hatásukat és összetételüket tekintve - 3 féle gyógyszer létezik, amelyeket általában a beteg aktuális állapotához és a betegség lefolyásának szakaszaihoz igazítva, egymással kombinálva alkalmazzák:

1, Levodopát, (a dopamin előanyaga) tartalmazó szerek (Madopar, Levodopa, Stalevo, Trilegan, stb).... Ezekből a gyógyszerekből léteznek régebbi és – a gyógyszeripar fejlődésével - újabb gyógyszerek is kerülnek a piacra.  (Tudomásom szerint a Madopar a régebbiek, úgymond az elavultabbak közé tartozik.) Ezen gyógyszerek hosszútávú mellékhatása tulajdonképpen, néhányat leszámítva (pl a túlmozgás és egyéb pszichés zavarok), ugyanolyan tüneteket produkál, mint maga az alapbtegség, a Parkinson kór.

2. Dopamin agonista szerek, amelyek elméletileg arra hivatottak, hogy utánozzák a dopamin hatását, levodopa tartalom nélkül (Mirapexin, Pramipexol, Ropinirol, Requip, Rotigotin stb…) A dopainagonista gyógyszereket elsősorban a Parkinson korai szakaszában alaklmazzák. Ezek a gyógyszerek viszont, a hányinger mellett, gyakran produkálnak súlyos pszichés mellékhatásokat (szerencsejáték függőség, hyperszexualitás, egyéb kényszeres viselkedések). A dopaminagonisták, a levodopa tartalmú gyógyszerekhez hasonlóan az esetek túlnyomó részében csökkentik a vérnyomást.

3, A dopamin felszívódását, időbeni jobb eloszlását segítő, a mozgásteljesítményt fokozó szerek. (Azylect, Pk Mertz, Jumex, stb)

/Ezekből a gyógyszerekből mindössze a Madoparral (vízben oldható), Stalevoval, Levodopával, Requippel (forgalomból már kivonva), Mirapexinnel, Azylecttel és PK mertzel és ezen szerek mellékhatásaival van személyes tapasztalatom. 2011-ben DBS műtéten estem át, amely terápia (nem gyógymód!) szinte minimálisra visszaszorította a gyógyszeradagomat. /

Azt sem szabad elfelejteni, hogy minden egyes Parkinson kóros eset más és más, ezért minden egyes eset egyénileg beállított, úgymond testreszabott terápiás módot igényel. Azt gondolom, annak eldöntése pedig, hogy az elérhető terápiák közül (legyen szó gyógyszeres vagy műtéti terápiáról) melyik alkalmazása hozza ki a legtöbbet a betegség tüneteinek enyhítéséből, az alapesetben egyedül és kizárólagosan a hozzáértő, neurológus kezelő doktor dolga. Tehát első és legfontosabb dolog Parkinson kór esetén (IS) a megfelelően hozzáértő neurológus szakorvos kiválasztása.

A gyógyszerek hatóanyagaiból és a komoly mellékhatásokból kiindulva, nem ajánlom senkinek sem az otthoni, kontroll nélküli gyógyszertitrálást, mint ahogy az sem marad következmények nélkül, ha netán valaki máról holnapra teljesen elhagyja a már jóideje szedett antiparkinsonos gyógyszerek bevételét!

Persze ez nem egy doktor, hanem csupán egy Parkinson kórral 15 éve személyesen érintett, laikus beteg véleménye, a sok közül; éppen ezért ne vegyétek megdönthetetlen etalonnak!

Üdv! BenMar

Diagnózis: Parkinson-kór

Először is tisztázzunk valamit. Nem vagyok orvos, még csak „okostojás”kodni sem szeretnék és távol álljon tőlem, hogy bármelyik, Parkinson-kórban jártas neurológus szaktekintély hozzáértését megkérdőjelezzem! Éppen ezért amit írok, azt pusztán 15 éve diagnosztizált betegként (2011-óta DBS műtöttként), a tapasztalat és a segítőszándék íratja velem; amit természetesen nem lehet egy lapon emlegetni a doktorok szakmai tudásával.

Ismereteim szerint, a Parkinson-kórt a mai napig nem lehet semmiféle képalkotó diagnosztikai eljárással (MRI, CT, PET, SPECT) egyértelműen igazolni - mint például egy agydaganat. vagy akár SM esetében -; így (a félreértések elkerülése végett) az MRI vizsgálat sem alkalmas erre. Az MRI (vagy MR), egyéb más vizsgálatokkal együtt, csupán más, hasonló tüneteket produkáló betegségek (pl:Wilson kór) kizárására alkalmas, amely kizárásos elven folyik, ha jól tudom, a mai napig a Parkinson kór diagnosztizálása. Maximum a csökkent dopamin szint mutatható ki egyes kontrasztanyagos képalkotó diagnosztikával (SPECT, PET).
 

A Parkinsn-kórt,  mint diagnózist felállítani (ha idevágó ismereteim nem csalnak) csakis kizárásos alapon (a szükséges vizsgálatok sorát protokoll írja elő) lehet, ami egyben azt is jelenti, hogy ránézésre, egy perc alatt nem lehet pontos diagnózist adni.. Tehát, ha kizártak minden más, hasonló tüneteket produkáló betegséget, valamint a megfelelően titrált dopamin tartalmú (és/vagy dopamin agonista) gyógyszerek pozitív változást idéznek elő a betegnél, akkor nagy valószínűséggel Parkinson-kórról lehet szó.

Ám magának a Parkinson-kórnak is számos más vállfaija létezik melyek elkülönítése meghatározhatja a további terápiák alkalmazását, … és akkor még szóba sem kerültek a Parkinson-kórral kevert, egyidőben fennálló egyéb más betegségek.
 

Egy valamit sajnos azonban kategorikusan ki lehet jelenteni: a Parkinson-kór az orvostudomány jelenlegi állása szerint jelenleg gyógyíthatatlan, megállíthatatlan, idegrendszeri, krónikus és  degeneratív megbetegedés. Ellenben (öröm az ürömben) egyes esetekben a kór lefolyását lehet lassítani a tüneti, személyre szabott terápiás kezelésekkel (gyógyszeres kezelés, DBS műtét, Duo-dopa pumpa, stb.).

Ha már a képalkotó diagnosztikáról esett szó - egy megtörtént esetből kiindulva -, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a DBS implantátummal rendelkező betegeknél (ahogy nálam is) fokozott figyelmet kell fordítani a bármilyen okból történő MRI vizsgálatra, ugyanis az MRI erős elektromágneses tere hátrányosan befolyásolhatja a bekapcsolt állapotban lévő implantátum impulzus generátorának (IPG) működését. MRI vizsgálat esetén tehát minden esetben jelezni kell a vizsgálatot elrendelő doktornak vagy a vizsgálatot végző egészségügyi röntgen-asszisztens dolgozóknak, hogy nekünk agyi (nem szív!) pacemakerünk van. Természetesen ez alól kivételt képez a neurológus kezelőorvosunk által elrendelt MRI. Ellenben a CT és más röntgen sugárral működő vizsgálatok nem befolyásolják semmilyen módon DBS-t
 
(A tévedés jogát fenntartom!)

Üdv! BenMar / Balázs

"Off" / ilyen órák is vannak néha a hullámvasúton

BenMar: Mind-közül a legutolsó

E földi harcot feladom,

a küzdelmem véget ért.

Számomra ultra-maraton,

loholni az életért.

Irgalmatlan vessző-futás

versenyezni a kórral.

Nem vagyok más, csupán mutáns,

mustjába fulladt bor-dal;

Mereven merengő zombi,

ki elbukik, ha szalad

s múltjába jár időt lopni,

hisz’ ott és akkor: szabad.

Evolúciós zsákutca,

selejtes melléktermék,

láncszem, ami lecsúszna, ha

társai elengednék.

Néhány erőtlen, néma szó,

mit kiköpött már Isten:

„A csatát megnyerni, gyarló

ember, tán’ sanszod sincsen!”