"The Power of Re-Writing Your Personal Story, According to Research"
Nem
hivatásszerű újságíróként vagy személyes blog írójaként bárki tanúsíthatja,
hogy a saját, személyes életről írni megkönnyebbüléssel járó, kiváló terápia. A
kutatók azt vizsgálták, hogy akár leírni, akár újraírni a személyes sztorit
hasonlóan mérhető hatással van-e a stressz-szintre.
Számos
tanulmányt készítettek oly módon, hogy „személyes elbeszéléseket” vittek bele a
tesztbe – írja a New York Times. A személyes elbeszélés olyan, ahol az emberek
közvetlenül a saját gondolataikat mondják el, írják le – a tanulmányok pedig
azt sugallják, hogy ezek a gondolatok nagy hatással vannak arra, ahogy agyunk
feldolgozza az összegyűjtött tapasztalatainkat. Írással felfedezni ezeket a
sztorikat, majd később esetleg átszerkeszteni, segíthet felrázni a megkopott
emlékeket és tapasztalatokat.
Például, egy
tanulmány arra kért házaspárokat, hogy egy régebbi vitát próbáljanak meg más
szemszögből megközelíteni:
Más írásos
tanulmány pedig arra kérte ezeket a párokat, hogy a saját vitáikat írják le
kívülálló szemlélőként. 120 páron tesztelték az elméletet, ami azt mutatta,
hogy azok a párok, akik leírták a problémáikat, boldogabban élték meg a házaséletüket.
„Az ilyen
jellegű írás képes átformálni az emberek önpusztító gondolkodásmódját, meg
tudja erősíteni bennük az optimista irányba való haladást,” mondta Timothy D. Wilson, a Virginiai Egyetem
pszichológus professzora, a tanulmány vezető kutatója.
Amikor
Natasha McCarty, egy Parkinson kóros, „újdonsült” blogger rögtön a diagnózisa
után írni kezdett a Parkinsonról, nem tervezte, hogy megosztja azt valaha is. Úgy
gondolta, hogy gépelni egyszerűbb, mint kézzel írni, de továbbra is személyes
naplójaként vezette a blogját.
„Amikor befejeztem egy bejegyzést, a megkönnyebbülés
sajátos érzése ragadott magával, hogy nem kell többé magamban tartani a
gondolataimat, annak ellenére, hogy rajtam kívül senki más nem olvashatta el.”
– mondta.
Azt állítja,
hogy sosem módosít az éppen leírt esemény valóságtartalmán, de amikor később
visszaolvas egy-egy posztot, akkor gyakran változtatja meg az érzelmi reakciók
leírását. „Leírom és úgy hagyom, majd néha csak egy hét múlva térek vissza
hozzá hogy átgondoljam, még mindig ugyanúgy emlékszem-e a történtekre, esetleg
éppen akkor sokkal negatívabban gondoltam-e rá, mint kellett volna.”- mondja.
Néhány hónap
elteltével úgy határozott, megosztja online blogját azzal a reménnyel, hogy
hasonló sorsú, Parkinson kóros emberekkel tudja felvenni a kapcsolatot, akikkel
aztán a családról, gyermek nevelésről, vagy akár más hasonló kihívásokról tud
beszélgetni.
„Abban az
örömben volt részem, hogy olyan emberekkel „találkozhattam” a világ minden
tájáról, akik hasonló korúak és hasonló kihívásokkal találkoztak, mint én” –
mondja Natasha.
Ha ki szeretnéd
próbálni, milyen az írás gyógyító hatása, és annak előnyei, bármikor indíthatsz
egy ingyenes online-blogot, vagy egyszerűen nyiss fel egy virtuális
jegyzettömböt.
„Leülni, az
éppen átlépendő akadályokra fókuszálni és az aktuális életminőséget fenntartani,
írni róla; rengeteget tud segíteni abban hogy közös nevezőre hozd az érzéseidet
és a gondolataidat pozitív irányban.” – mondja Natasha. „És később, ha
visszaolvashatod a sorokat, emlékeztetnek majd arra, hogyan gondolkodtál akkor
valamiről, és mit gondolsz róla most.”
Üdv! BenMar
