„A
hat éven át forgatott sorozatban 42 Parkinson-kóros ember vesz részt egy úttörő
orvosi kísérletben. Vajon adhatnak-e az eredmények reményt 10 millió
Parkinsonban szenvedőnek világszerte? A kétrészes sorozat második
része, amelyben kilenc, Parkinson-kóros klinikai vizsgálatokban részt vevő
férfi és nő megható történeteit követhetjük.”
 |
| Fotó forrás: internet |
Tegnap
este volt szerencsém megnézni, "A kísérlet: A Parkinson kór" című , bennem
nagyon vegyes érzelmeket (15 év betegséggel a hátam mögött, Parkinsonosként
több aspektusból is szívbemarkolóan elszomorító) keltő, sajnos
"happy and" nélküli, 2 részes dokumentumfilmet a BBC Eart
csatornáján; amely egy speciális, katéteres
agyműtéti eljárás segítségével, közvetlenül az agyba, az elpusztult dopamintermelő
agysejtek helyére juttatott, új gyógyszerről GDNF (gliálissejtvonal-alapú
neurotróf faktor – glial cell line-derived neurotrophic factor), illetve
az ehhez kapcsolódó, 2012-ben elkezdett, 6 esztendeig tartó humánkísérletről szólt. Az újdonságnak számító műtéti, fejlett, nagy pontosságot igénylő orvostechnikai eljárás
megismerése mellett, a kísérletben résztvevő bátor, és kitartó emberek áldozatos
és - a Parkinson kór tünetei miatt - roppant nehéz mindennapjaiba is
bepillantást enged a film. Megdöbbentő, egyben lehangoló érzés volt kívülről látni, szembesülni
ugyanazokkal a problémákkal, nehézségekkel, amelyekkel jómagam is és a
hozzátartozóim valamint a közvetlen környezetem is küzd a nap szinte minden
egyes órájában, percében. (Minden elismerésem és tiszteletem a kísérletben
résztvevő összes betegtársamnak!)
Sajnos,
a számos támogató mellett, legvégül a második kilenc hónapban, busás anyagi
haszon reményében beszállt fő szponzor, az egyik gyógyszergyár, sajnos kiszállt
a további kísérleti kutatások finanszírozásából, hivatkozva a lezajlott eddigi
2x9 hónapos kísérlet kézzelfogható eredményeinek elmaradására. Hiszen a
kezdetben kitűzött érték, 20%-os javulás helyett, csupán 6%ot realizáltak a kutatók. A
film szerint, a kísérlet a GDNF agyba juttatott dózisának a jelentős
megemelésével folytatódott volna, de azt sajnos, mint az kiderült, anyagi
segítség nélkül lehetetlen folytatni. (Megjegyzem, civil kezdeményezésre elkezdődött egy gyűjtés a kísérletek folytatásának érdekében.)
A kísérletet megelőző kudarcok, illetve a könnyeket előcsalogató befejezés ellenére, az viszont valóban reménykeltő tény, hogy a GDNF
valóban elősegítette az elpusztult dopamintermelő agysejtek regenerálódását, újra képződését, ezzel
jelentősen megemelve a dopaminszintet mindegyik Parlinson-kórban szenvedő
kísérleti alany agyában.
Csak
remélni tudom, hogy nem fejezik be a szakemberek– főképpen anyagi okok miatt –
a több szálon is futó kutatásaikat, kísérleteiket. Én pedig nem tehetek mást,
mint hogy, a többi Parkinsonos betegtársamhoz hasonlóan reménykedve (azt nem állítom, hogy a jógyerek, türelemével) várom a kézzel fogható eredményeket!
Ajánlom megnézésre a 2 részes dokumentumfilmet
annak, aki nem látta!
A
témával kapcsolatos linkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése