De jó volna újra anya kötötte, bolyhos, norvég mintás pulóverben
szaladgálni és megfürödni a decemberi hóesésben!
De jó volna újra felszabadultan, gondok nélkül hógolyózni, szánkózni
a haverokkal!
De jó volna újra kisiskolásként iskolapadból figyelni a
hatalmas hópelyheket, miközben izgatottan várni a téli szünet örömteli szabadságát!
De jó volna újra színes kis bérletet szorongatva a szünidei
matiné mozi filmjeit élvezni a kényelmetlen fa-padokon!
De jó volna újra „kör-magyarozni” a kultúrház előterében!
De jó volna újra kíváncsiságtól hajtva, titokban kutatni a
lakásban gondosan elrejtett ajándékok után!
De jó volna újra szeretetben és nyugalomban együtt ülni
apával, anyával és a tesómmal Szent este az ünnepi asztalnál!
De jó volna újra a téli szünet egy részét a nagyszülőknél tölteni!
De jó volna újra tiszta lélekkel, vágyakozva várni a
Jézuskát és érezni a fűtött kisszobában a fenyő jellegzetesen gyantás, imádni való illatát!
De jó volna újra a sötét gyerekszoba ablakából lesni a házunk
előtt álló magányos lámpa fényénél ezüst ékszer módjára megcsillanó első,
varázslatos hópihéket!
De jó volna újra…
De jó volna újra …
De jó volna újra kisgyermeknek lenni!
De hol van már a tavalyi hó???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése