Húsvéti gondolatok

Azt gondolom, az egészséges (mentális egészségre értendő) élet - akár magán avagy munkahelyi viszonylatban sem - nem feltétlen arról kell, szóljon, hogy mindenkit szeressünk és bennünket is mindenki feltétel nélkül egyformán kedveljen...

Akik közel állnak hozzám, akiket feltételek, illetve elvárások nélkül imádok, szeretek, és érdek nélkül tisztelek, azok amúgy is, kimondott szavak nélkül is értik és tudják... A család szent fogalom a számomra...

Amúgy különösebb összeütközés, életre szóló konfliktus nélkül is, csupán a távolság (időben és térben egyaránt) miatt (IS) néhány igazi barátot és sok ismerőst vagy rokoni kapcsolatot elveszítettem az idők folyamán, amelyeket nagyon sajnálok, de egy bizonyos távolságból már nem látszik a másik, ezért - bármennyire is szeretném ismét a közelemben tudni az eltűntet - azt sem igazán tudnám, merre induljak el feléjük...

Számomra az egyszerű békesség (nem a "világ békére" gondolok), a megértő nyugalom, a mindenkit (kivéve a gyevi bírót smile hangulatjel ) megillető alap tisztelet és a tolerancia sokkal fontosabb érzések egyes esetekben, mint a szeretet ("élni és élni hagyni")

Megtanítottak arra is, hogy fontos döntéseket hozni pedig csak is kizárólag higgadtan, nyugodt körülmények között lehet!

Lehet hogy öregszem...!? wink hangulatjel 

ÜDV! BenMar