„Amikor
betegekkel és családtagjaikkal beszélgetek, a mély agyi stimuláció (DBS) témája szinte
mindig felbukkan. Sokan kíváncsiak arra, hogy milyen esetekben, valamint mikor,
milyen stádiumban megfontolandó a DBS műtétet, és mennyiben, miben jelent
segítséget a műtét a Parkinson-kóros betegek számára. Néhány ember esetében a
DBS kezeli a motoros tüneteket, csökkenti az alkalmazott gyógyszerek
mennyiségét és javítja az életminőséget. De, mint minden jelenleg rendelkezésre
álló, Parkinson-kór esetében használatos módszer (gyógyszeres vagy egyéb terápia), a DBS
sem gyógymód, hanem csupán tüneti kezelést szolgáló sebészeti terápia és az is hozzátartozik, hogy nem
mindenki számára működik egyformán.
A
DBS műtét tipikusan azoknál az embereknél jöhet számításba, akik négy vagy több
éve szenvednek Parkinson-kórban, akiknél diszkinézia (nem kontrollált,
önkéntelen mozgásokat) fordul elő vagy jelentős az "off" idejük
(amikor a tünetek visszatérnek, mert a gyógyszer nem működik optimálisan). A
DBS a motoros tünetek, mint például a remegés, a merevség és a lassúság esetén
működik a legjobb hatásfokkal. A DBS nem működik sem az egyensúlyi problémák, a
lefagyás (hirtelen mozgásképtelenség), sem a nem motoros tünetek esetében.”
Posted by Rachel Dolhun, MD,
Posted by Rachel Dolhun, MD,
Forrás (eredeti bejegyzés angolul):
Posted by
Rachel Dolhun, MD,