Először is tisztázzunk valamit. Nem vagyok orvos, még csak „okostojás”kodni sem szeretnék és távol álljon tőlem, hogy bármelyik, Parkinson-kórban jártas neurológus szaktekintély hozzáértését megkérdőjelezzem! Éppen ezért amit írok, azt pusztán 15 éve diagnosztizált betegként (2011-óta DBS műtöttként), a tapasztalat és a segítőszándék íratja velem; amit természetesen nem lehet egy lapon emlegetni a doktorok szakmai tudásával.
Ismereteim
szerint, a Parkinson-kórt a mai napig nem lehet semmiféle képalkotó
diagnosztikai eljárással (MRI, CT, PET, SPECT) egyértelműen igazolni -
mint például egy agydaganat. vagy akár SM esetében -; így (a félreértések
elkerülése végett) az MRI vizsgálat sem alkalmas erre. Az MRI (vagy MR), egyéb
más vizsgálatokkal együtt, csupán más, hasonló tüneteket produkáló betegségek (pl:Wilson
kór) kizárására alkalmas, amely kizárásos elven folyik, ha jól tudom, a mai napig a
Parkinson kór diagnosztizálása. Maximum a csökkent dopamin szint mutatható ki egyes kontrasztanyagos képalkotó
diagnosztikával (SPECT, PET).
A Parkinsn-kórt, mint diagnózist felállítani
(ha idevágó ismereteim nem csalnak) csakis kizárásos alapon (a szükséges
vizsgálatok sorát protokoll írja elő) lehet, ami egyben azt is jelenti, hogy
ránézésre, egy perc alatt nem lehet pontos diagnózist adni.. Tehát, ha kizártak
minden más, hasonló tüneteket produkáló betegséget, valamint a megfelelően
titrált dopamin tartalmú (és/vagy dopamin agonista) gyógyszerek pozitív
változást idéznek elő a betegnél, akkor nagy valószínűséggel Parkinson-kórról lehet
szó.
Ám
magának a Parkinson-kórnak is számos más vállfaija létezik melyek elkülönítése
meghatározhatja a további terápiák alkalmazását, … és akkor még szóba sem
kerültek a Parkinson-kórral kevert, egyidőben fennálló egyéb más betegségek.
Egy valamit sajnos azonban kategorikusan ki lehet jelenteni: a Parkinson-kór az
orvostudomány jelenlegi állása szerint jelenleg gyógyíthatatlan, megállíthatatlan, idegrendszeri, krónikus
és degeneratív megbetegedés. Ellenben
(öröm az ürömben) egyes esetekben a kór lefolyását lehet lassítani a tüneti,
személyre szabott terápiás kezelésekkel (gyógyszeres kezelés, DBS műtét,
Duo-dopa pumpa, stb.).
Ha már a képalkotó diagnosztikáról esett szó - egy megtörtént esetből kiindulva -, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a DBS implantátummal rendelkező betegeknél (ahogy nálam is) fokozott figyelmet kell fordítani a bármilyen okból történő MRI vizsgálatra, ugyanis az MRI erős elektromágneses tere hátrányosan befolyásolhatja a bekapcsolt állapotban lévő implantátum impulzus generátorának (IPG) működését. MRI vizsgálat esetén tehát minden esetben jelezni kell a vizsgálatot elrendelő doktornak vagy a vizsgálatot végző egészségügyi röntgen-asszisztens dolgozóknak, hogy nekünk agyi (nem szív!) pacemakerünk van. Természetesen ez alól kivételt képez a neurológus kezelőorvosunk által elrendelt MRI. Ellenben a CT és más röntgen sugárral működő vizsgálatok nem befolyásolják semmilyen módon DBS-t
(A tévedés jogát fenntartom!)
Üdv! BenMar / Balázs
Ha már a képalkotó diagnosztikáról esett szó - egy megtörtént esetből kiindulva -, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a DBS implantátummal rendelkező betegeknél (ahogy nálam is) fokozott figyelmet kell fordítani a bármilyen okból történő MRI vizsgálatra, ugyanis az MRI erős elektromágneses tere hátrányosan befolyásolhatja a bekapcsolt állapotban lévő implantátum impulzus generátorának (IPG) működését. MRI vizsgálat esetén tehát minden esetben jelezni kell a vizsgálatot elrendelő doktornak vagy a vizsgálatot végző egészségügyi röntgen-asszisztens dolgozóknak, hogy nekünk agyi (nem szív!) pacemakerünk van. Természetesen ez alól kivételt képez a neurológus kezelőorvosunk által elrendelt MRI. Ellenben a CT és más röntgen sugárral működő vizsgálatok nem befolyásolják semmilyen módon DBS-t
(A tévedés jogát fenntartom!)
Üdv! BenMar / Balázs
