Számomra ismeretlen szerzőtől, vagy az is lehet, hogy egy valódi Angyal klaviatúrájából?

"Az Angyalok nem járnak a földön, …de időnként mégis kiválasztanak valakit… Az Angyalt nem láthatod… Egyszer csak észrevétlenül melléd lép és kincset lop a szívedbe: jóságot, békét, szeretetet. Ezt persze nem tudod, csak észreveszed, ha ragyog a nap, hogy a madarak énekelnek, s a természet elbűvöl szépségével, vagy épp megszólít egy vers, egy leírt sor, rabul ejt egy kép, vagy felötlik egy kedves emlék… Aztán visszatérsz a fájdalmas jelenbe, „a förtelmesen iszonyatos, keserű jelen” hétköznapjaiba. Talán úgy érzed, értelmét vesztette a lét, az „élhetetlen, romokkal, kiégett maradványokkal teli, pusztulásra ítélt csatatér”… És mégis, vannak körülötted emberek, bizony, sokan vannak ott,………akikkel naponta találkozol, akiknek odaköszönsz, akiknek segítesz, akikkel jót teszel, akikkel egykor együtt nevettél, akiket szerettél, vagy … akik olvassák verseid, vagy megcsodálják képeid… Ők nem fognak elengedni… És mily sokan vannak ők, ………akik meglátják rajtad, akik már tudják………a szemedbe néznek és egyből látják, ……………hogy Te már találkoztál az Angyallal… " 

További részletek a link alatt: Angyal2013