A minap a Libri zalaegerszegi üzletében sikerült beszereznem egy példányt Fehér György: Utazás Parkinzóniába című könyvéből.
„A Parkinson-kór nem egyszemélyes betegség! Nem megfázás, vagy gyomorrontás. Ebbe előbb-utóbb belerokkan a család. De vajon meddig lehet ezt tűrni? Hol van az a pont, ahol a bebörtönzött és saját magánélettel sem rendelkező családtagok felmentést kapnak a napi robot alól? Mikor kaphatják vissza a szabadságukat? Sok ilyen kérdés merül fel a betegség kapcsán. Vajon ki tudja rá a választ?”
/Részlet a könyv Epilógusából
12 éve diagnosztizált, az íróhoz hasonlóan szintén
fiatalkori (35) Parkinzonos betegként azt gondolom, felettébb tanulságos, ez a
kellő öniróniával, humorral és nem utolsó sorban művészi igényességgel megírt,
olvasmányos, valamint szívszorító, napló szerű történet.
Fehér György tragikus sorsának egészét saját életemre és
betegségemre kivetítve, döbbenetes néhol a hasonlóság és párhuzam, mind az író
ismertetett életútját, mind pedig a betegség lefolyását illetőleg.
Példaértékű, becsülendő az a szeretet és erő valamint az életbe vetett hit, ami a könyv soraiból árad; természetesen nem feledkezve meg a támogató, önfeláldozó családi segítség tiszteletéről sem.
Ugyanakkor tetszett még a - számomra meglepő – ritka őszinte, nyílt és szókimondó stílus is, amely – nagy valószínűséggel az író szakmai múltjának köszönhetően - irodalmi jellegű, értékes köntöst is kapott.
Örülök, hogy olvashattam e valóban nem mindennapi kiadványt!
Ez úton is – ismeretlen sorstársként – gratulálok a könyvhöz, és további kitartást kívánok a betegséggel folytatott harchoz Fehér Györgynek és kedves családjának!
A Parkinzóniai utazást ajánlom minden kedves érdeklődő számára.
Példaértékű, becsülendő az a szeretet és erő valamint az életbe vetett hit, ami a könyv soraiból árad; természetesen nem feledkezve meg a támogató, önfeláldozó családi segítség tiszteletéről sem.
Ugyanakkor tetszett még a - számomra meglepő – ritka őszinte, nyílt és szókimondó stílus is, amely – nagy valószínűséggel az író szakmai múltjának köszönhetően - irodalmi jellegű, értékes köntöst is kapott.
Örülök, hogy olvashattam e valóban nem mindennapi kiadványt!
Ez úton is – ismeretlen sorstársként – gratulálok a könyvhöz, és további kitartást kívánok a betegséggel folytatott harchoz Fehér Györgynek és kedves családjának!
A Parkinzóniai utazást ajánlom minden kedves érdeklődő számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése