Nem régiben - a családom és néhány kedves ember jóvoltából - volt szerencsém ellátogatni a gyönyörű Erdély vendégszerető, ízes beszédű gyimesi csángóihoz, (Hidegségbe, Háromkútra, Gyimesbükkre), valamint a csíki székelyekhez és találkozni moldvai csángókkal és testközelből látni a Békás-szorost és a Gyilkos-tavat. Csíksomlyón a Ferences rendi Kegytemplom és Kolostorban a Szűz Mária szobrát - karján a kis Jézussal - megérintve imádkoztam a családomért, a hazámbéli illetve az erdélyi magyarokért legvégül a Szűz Anya közbenjárását kértem a világ összes magyar ajkú embertársamért, valamint jómagamért is. Majd pedig az előző vasárnap Nagy Péter atya által felszentelt gellénházi és nemzeti színű zászlóval felzarándokolva a Somlyó hegyek nyergébe, a 450. pünkösdi misét követően együtt énekelhettem több százezer magyar emberrel a himnuszainkat.
Ha akarnám, sem tudnám leírni azt az élményt, lelki kincset, amelyet Erdélyben, az egykori nagy Magyarország területén kaptam az itt élő kedves, magyar emberektől és a lenyűgöző természeti csodák garmadáját látva.
Hálás köszönetem a családomnak és mindazon honfitársamnak, akik hozzá segítettek ehhez a hosszú, ám fantasztikus zarándok úthoz!
Ennyi, .......
Üdv! BenMar
BenMar: Isten óvja Erdélyt
(Egy utazás margójára)
Országhatár
bár’ mögöttem,
úgy éreztem,
hazajöttem!
úgy éreztem,
hazajöttem!
Erdők, bércek,
kis patakok
Suttogták, hogy
otthon vagyok.
Hegyek ormán
mindnek kereszt,
fogja kezünk
s el nem ereszt.
Székely, csángó
egyet akar,
szívük s lelkük
mindnek magyar.
Csíksomlyói
áldott szentély
fohászkodtam
érted Erdély.
Máriához
szólott imám,
könnyes szemmel
nézett reám:
/Szűz Anyám a
gondok nagyok,
tőled talán
áldást kapok!/
Falvak, arcok,
jóemberek,
álmodom még
tán’ veletek!
Székely, csángó
s minden testvér,
Isten veled
drága Erdély!
Országhatár
már mögöttem,
itthon vagyok,
hazajöttem.
Csíksomlyói Pünkösdi Búcsú 2017.06.03
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése